Újbeszél

A UNIX sokkal komplikáltabb – az átlagos UNIX buherátornak sose jut eszébe, hogy is hívják ezen a héten a PRINT parancsot

Az Igazi Programozó

Valamikor jókat röhögtünk a fenti íráson… és meg sem fordult a fejünkben, hogy egyszer a Windows operációs rendszerben is – egyáltalán, az se fordult meg a fejünkben, hogy a Windowsból operációs rendszer lesz – hasonló káosz alakul ki a nevek és szintaktikák körül.

Összelapátoltam ebbe az írásba, pusztán csak úgy magamnak, néhány fontosabb változást. Olyan egyszerű – legalábbis régebben egyszerű – fogásokról lesz szó, melyek ma már némileg megbonyolódtak.

Winhttp

Ha proxy mögül neteztünk, és olyan programot kellett indítanunk, amelyik képtelen volt kiolvasni az Internet Explorerből a proxy beállításokat (pl. Windows Update), akkor volt szükség a winhttp proxy beállítására. Ezt nagyon egyszerűen lehetett megoldani, a proxycfg paranccsal:

proxycfg -p proxyservername:portnumber -> beállította a proxyszerver értékét a winhttp-ben,
proxycfg -d -> lenullázta a proxyszerver értékét a winhttp-ben.

A Windows 2008 szerverben kinyírták a proxycfg-t, a tudását pedig átadták a netsh-nak. Itt így néz ki a parancs:

From Segédlet

Server Manager

A Windows Server 2008-ban kapott végre értelmet a Server Manager konzol. Most nem részletezem, mi mindent lehet vele kavarni, hiszen nem a dedóban vagyunk. Gondolom, azzal sem mondok újat, hogy volt neki parancssoros verziója is, mellyel pontosan ugyanannyi csodát lehetett varázsolni, mint a grafikus konzollal. Ezt a programot hívták úgy, hogy servermanagercmd.
A Windows Server 2008 R2-ben viszont megszűnt ez a parancs. Pontosabban, beleolvadt a Powershell-be. Elindítjuk, betöltjük a ServerManager modult

import-module ServerManager

és tulajdonképpen megint megtehetünk mindent, amit korábban is, csak teljesen más szintakszissal. Life long learning.

Időszinkron

Ez az ősidőkben (NT4) még elég cifrán működött, de aztán finoman becsiszolódott. Tartományi környezetben a PDC emulátor FSMO szereppel ellátott tartományvezérlőt kell hozzászinkronizálni egy külső forráshoz, tőle pedig – a szolgálati út betartásával – megkapja a többi tartományvezérlő, még akkor is, ha az erdő több tartományból áll. A tartományi kliensek pedig értelemszerűen a tartományvezérlőhöz szinkronizálnak.
A PDC emulátor beállítása pofonegyszerű volt:

net time /querysntp -> Lekérdezte az ntp szerver nevét
net time /setsntp:time.kfki.hu -> Beállította az ntp szerver nevét

A Windows Server 2008 R2 ezt is nyugdíjba küldte. Bejött helyette a w32tm parancs, a szintakszis pedig finoman szólva is durván bonyolult lett:

w32tm /config /manualpeerlist:time.kfki.hu,0×8 /syncfromflags:MANUAL /reliable:yes
w32tm /config /update
net stop w32time
net start w32time
w32tm /resync

A szkript – mert ez már az – önmagában is megérne egy elemzést. Mivel még mindig nem dedó, ezt rátok bízom: a parancs létezik a korábbi Windows változatokban, mind kliens-, mind szerveroldalon, a w32tm /? parancsra elég részletes help jön fel. Egy dolgot nem ír a help: mi a búbánat az a 0x8 függelék az ntp szerver neve mögött? Erre egy KB cikk ad választ: ezzel a kapcsolóval állítjuk be, hogy az ntp kérést kliens módban küldje a gépünk.

2 Comments

  1. Az a server manager CLI véletlenül nem “servermanagercmd” akarna lenni?

  2. De, jogos. Javítom is.

Leave a Reply